2011. november 8., kedd

Púderpamacsbokor
Calliandra

A púderpamacsbokor csodálatos virágairól kapta a nevét. Számtalan porzó nyúlik ki a virágkoronából. Mivel örökzöld, egész évben élvez­hetjük szemet gyönyörködtető látványát. A púderpamacsbokor egyedi megjelenését az érdekes, piros virágok teszik teljessé.
A szaporításról:
A púderpamacsbokrot kétféleképpen szaporíthat­juk: magvetéssel és dugvá­nyozással. Mivel magot még a legszélesebb választékkal rendelkező üzletekben sem lehet mindig kapni, nem marad más hátra, mint a dugványozás. Erre a legmegfelelőbb idő­szak a tavasz, de a kora nyár is alkalmas. Ezekben a hónapokban a púderpa­macsbokrot mindenképpen a lecsapódó víz ne gyűljön össze benne. Gondoskod­junk egyenletes talpmeleg­ről is, hogy meggyorsítsuk a növekedést. Ha a dugvá­nyok meggyökeresedtek, tehát valódi kis növénnyé vissza kell vágnunk, hogy korlátozzuk növekedését. A levágott hajtások kiválóan alkalmasak dugványnak. A vágás helye felett néhány centiméteren távolítsuk el a leveleket. A túl sok levél ugyan­is elvonná a dugványtól a nedvességet, amire a gyor­sabb gyökérképzéshez szüksége van.
Gyökérképződés:
A gyökerek fejlődését kedvezően befolyásol­hatjuk, ha a vágás helyét gyökeresedést serkentő hormonporral kezeljük. A dugványt ültessük tő­zeggel kevert virágföldbe. A cserép fölé készítsünk szellőzőnyílásokkal ellátott fóliából sátrat. Ezt rendsze­resen szellőztessük ki, hogy
fejlődtek, átültethetjük őket nagyobb cserepekbe.
A púderpamacsbokor nem szeret vízben állni, ugyan­akkor csak egyenletesen nyirkos földben érzi jól magát. Ezt úgy oldhatjuk meg, ha a cserepet na­gyobb edénybe állítjuk, és a kettő közötti rést kitölt­jük nyirkos tőzeggel vagy agyag-granulátummal. Így a növény az egyenletesen nyirkosan tartott tőzegből, illetve agyagból veheti fel a szükséges nedvességet.


A páratartalom kérdése:



Ha nincs olyan télikertünk, ahol viszonylag magas a levegő páratartalma, per­metezővel rendszeresen nedvesítsük a levegőt a púderpamacsbokor körül.
Nagyméretű bokor pompás virágokkal
A púderpamacsbokor­nak világszerte 150 faja ismert, amelyeknek több­sége trópusi vidékeken Dél-Amerikában, Mexi­kóban és Kelet-Indiában található meg.

Az erőteljes felépítésű, feltűnő virágokat nevelő növénynek sok fényre, melegre és magas pára­tartalomra van szüksége, de a mi éghajlatunkon is tartható. A virágok színe piros, rózsaszín vagy fehér. A púderpamacs­bokor a mimózafélék családjába tartozik.
Téli és nyári virágzású fajok

 TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedés:
A C. haematocephala nagy­méretű növény, a többi pú­derpamacsbokor-faj kisebb. A növekedést elősegíti a me­leg és a magas páratartalom.
Virág és illat:
A C. haematocephala télen, a C. tweedii és a C. emarginata tavasztól őszig virágzik.
A feltűnő virágok színe piros, rózsaszín vagy fehér. A por­tokok túlnyúlnak a kisméretű virágkoronán. A virágok illata jelentéktelen.
Fény és hőmérséklet:
Tartsuk világos, meleg helyen. Többnyire még a köz­vetlen napsütés sem árt neki. A téli hőmérséklet 15 °C kö­rül legyen.
Öntözés és trágyázás:
A földet egész évben tartsuk egyenletesen nyirkosan. Nyáron többet öntözzük a növényt, és feltétlenül perme­tezzük, hogy növeljük a leve­gő páratartalmát. Alkalman­ként tegyünk az öntözővízbe tápoldatot.
Föld és átültetés:
Az általános virágföldhöz keverjünk egy kevés tőzeget, és gondoskodjunk jó vízelve­zetésről is. Mindig tavasszal ültessük át a növényt.
Nyesés, visszavágás:
A visszavágás célja, hogy a növekedést korlátok között tartsuk.
Szaporítás:
Dugványozással vagy magról.
Környezet:
A púderpamacsbokor magas páratartalom esetén bárhol szépen fejlődik. Feltűnő szép­ségű virágaival minden lakás és télikert különleges dísze lehet.

 
A púderpamacsbokor de­koratív, fehér,
piros vagy rózsaszín virágai méltóak a
növény nevéhez.

ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ

Vásárláskor különösen a levéltetvek és az üveg­házi molytetvek jelen­létére figyeljünk.
Élettartam: Kedvező életkörülmények között sok évig élhet.
Idény: Mivel örökzöld növény, egész évben mutatós. Fajtól függően télen vagy tavasztól őszig virágzik.
Gondozás: Könnyű, de ügyeljünk arra, hogy magas legyen a páratar­talom.


NÖVÉNYDOKTOR

A púderpamacsbokor első számú ellenségei a levéltetvek.
Először próbáljuk meg a kártevőket erős vízsugárral lemosni a növényről. Ha ez nem vezet eredményre, az érintett területeket tö­röljük át alkoholba már­tott vattapamaccsal (vagy vattás pálcával), majd langyos vízzel öblítsük le a növényt. Ha mindez hiábavalónak bizonyul, alkalmazzunk rovarirtó szert.
Az üvegházi moly­tetvek úgymond kiszívják
az erőt a növény leveleiből. j kezelést kezdjük enyhe szappanos oldattal, majd ha szükséges, használjunk vegyszert. A beavatkozást néhány alkalommal ismé­teljük meg, hogy a peték is elpusztuljanak.
A gyengén fejlődő púderpamacsbokor való­színűleg a túl alacsony páratartalomtól szenved. permetezzük gyakrabban.


Akik (csaknem) egész évben szeretnék körül­venni magukat virágzó növényekkel, azoknak érdemes púderpamacs­bokor-gyűjteményt össze­állítaniuk. A télen virág­zó fajok (például a C. haematocephala) mellé válasszunk olyanokat, amelyeknek tavasztól őszig tart a „szezonjuk" (például a C. tweedii).
Helytakarékos
A C. emarginata nem nő túlzottan nagyra, ezért kisebb helyen is elfér. Csüngő növényként is tartható. A többihez ha­sonlóan ez a faj is magas páratartalmat igényel.

Pompás pillangófa (Caesalpinia pulcherrima)

Pompás pillangófa
Caesalpinia pulcherrima


A pompás pillangófa még viszonylag ritka növénynek számít. Nyáron kitehetjük a szabadba, ahol szép és különleges virágot hoz. Virágait vörös és sárga színű, rojtos szirmok alkotják.A pompás pillangófa nálunk még kevésbé ismert. Hazája Dél- és Közép-Amerika, ahol a kertekben és a par­kokban sok helyütt látható.
Nyáron kitehetjük a szabadba is, de a fa­gyot nem bírja. Ha a lakásban helyezzük el, egymagában érvénye­sül a legjobban.
Feltűnő virágok:
A pompás pillangófa virágához hasonlót a növényvilágban sehol máshol nem láthatunk. A virágzatot alkotó vi­rágok a hajtás végén helyezkednek el. Először a legalsók nyíl­nak ki, majd folyamato­san egymás után bonta­koznak ki a felsők is. Egy-egy virág átmérője az 5 cm-t is eléri.
A virág öt szabálytalan, mélyvörös, sárga szélű, rojtos vagy hullámos sziromlevélből épül fel, közepéből hosszú, piros bibék emelkednek ki.
Trópusi család:
A pillangófafélék nem­zetsége az egész család névadója; a lepényfa­félékhez (Caesalpinia­ceae) tartozik.
E csoport tagjai a hü­velyesek trópusokon élő fás szárú rokonai.
Nagy teret igényel
Bokor vagy fa?
Néha a növény sűrű bokorrá fejlődik, de tör­zses fává is nevelhető. Az üde, zöld levelek alakjukban és színükben is az akácra emlé­keztetnek. A növényt elsősorban nagy, deko­ratív virágai miatt tart­ják. A télikertben külö­nösen jól mutat, főleg ha kevésbé feltűnő növényekkel még ki is emeljük ritka szép­ségét.
Akkor is jól fejlődik, ha napos ablakban tágas helyet biztosí­tunk számára.

ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ

Mivel a pompás pillan­gófa cserepes növény­ként csak nagyon ritkán kapható, próbáljunk meg magot beszerezni.
Élettartam: Sokáig él.
Idény: Nyáron virágzik.
Gondozás: Nyáron könnyű gondozni, külö­nösen, ha a szabadban tartjuk. Az átteleltetés már nehezebb.



TANÁCSOK DIÓHÉJBAN

Méret és növekedés:
A pompás pillangófa más­fél, két méterre is megnő­het. Lehet bokor, de fa alakú is. Levelei üde zöl­dek.
Virág és illat:
A virágok nyáron nyílnak. A piros és sárga virágok formája igen érdekes. Illatuk nincs.
Fény és hőmérséklet:
Napos helyet igényel. Szobahőmérsékleten szépen fejlődik. Nyáron védjük a tűző napsütéstől, helyezzük árnyékba, vagy húzzuk be a függönyt né­hány órára.
Öntözés és trágyázás:
Nyáron a növény földjé­nek soha nem szabad ki­száradnia. Télen kevesebb öntözést igényel. Tápoldatra csak a világos, nyári hónapokban van szüksége.
Föld és átültetés:
A tápanyagban gazdag, porózus talajt kedveli. A virágföldhöz keverjünk sok tőzeget és némi homokot.
Nyesés, visszavágás:
Kora tavasszal erősen visz­szavághatjuk.
Szaporítás:
A növény tavaszi magvetéssel szaporítható a legsikeresebben. A talaj hőmérséklete 24-25 °C legyen.
Környezet:
A pompás pillangófa akkor mutat a legjobban, ha tágas helyet biztosítunk neki. Nyáron kitehetjük a teraszra vagy a kertbe is.
A pompás pillangófa piros és sárga, hosszú porzójú virágai pávatollra emlékeztetnek.


A pillangófa egy éve

A faj éves ritmusa nagyon jellegzetes. Hazájában évelő, de nálunk egynyáriként is tartják. Ha a növényt mag­ról szeretnénk nevelni vagy átteleltetni, pontosan ismer­nünk kell az igényeit.
Április és május az ültetés ideje
A magokat ültessük egyen­ként tőzegcserepekbe vagy több mag esetén speciális, porózus, tápanyagban gaz­dag földdel feltöltött szaporí­tóládába. A talajhőmérséklet 24-25 °C legyen. Erre a célra az is megfelel, ha az edényt a fűtőtestre vagy a napos ablakba helyezzük. A sziklevelek két-három hét elteltével jelennek meg.
Júniustól októberig növekszik
Ha a magoncok leveles nö­vénnyé fejlődtek, ültessük át őket nagyobb cserepekbe. Használjunk jó vízáteresztő képességű, porózus földet, például tőzeggel és homok­kal kevert virágföldet.
Novembertól tegyük hűvös helyre
Novemberben tegyük a növényt hűvösebb helyre. Az elkövetkező hetekben ön­tözzük kevesebbet, és egyál­talán ne adjunk tápoldatot. Februárban vágjuk vissza a túl hosszúra nyúlt hajtásokat.
Februárban ültessük át
Februárban, de legkésőbb márciusban ültessük át. Tegyük ismét világos, meleg kb. 15-20 °C hőmérsékletű helyre. Márciustól újra ad­hatunk neki tápoldatot. Ha a pillangófát törzses fává akarjuk alakítani, ilyenkor vágjuk le az alsó ágakat.

 NÖVÉNYDOKTOR

A pompás pillangófa alapvetően egészséges és ellenálló növény. Különösen, ha nyáron a szabadban tartjuk.
Az elvétve megjelenő levéltetveket alapos, hideg vizes tusolással vagy rovarirtó vegyszer­rel pusztíthatjuk el.
Az általában áprilistól májusig megjelenő ta­kácsatkák nehézséget okozhatnak. Próbáljunk
az atkák ellen a kereske­delemben kapható sze­rekkel védekezni. Egymás után többször is kezeljük a növényt.

Pompás viszályvirág (Browallia speciosa)

Pompás viszályvirág
Browallia speciosa

A viszályvirág rövid életű, ám gazdagon virágzik, ha 15 °C-nál ma­gasabb hőmérsékletet biztosítunk számára. Kecses kék, néha fehér virágai minden ablak díszéül szolgálhatnak.
A legismertebb a kék pompás viszályvirág, de létezik a fehér virágú Alba' fajta is.
Dekoratív a kékeslilás virágú Vanja' fajta is. A viszályvirág egész évben virágzik
Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a viszályvirág a burgonyá­hoz és a paradicsomhoz hasonlóan a burgonya­félék családjába tartozik. A viszályvirág hazája Kolumbia. A lakásban és az erkélyen is tarthatjuk. Dús levélzetével és virá­gaival minden ablak dí­szévé válhat. Levelei szé­lesek és lándzsa alakúak, levélhónaljban eredő virágai pedig kis haran­gokra emlékeztetnek.
Gyorsan nő és gazdagon virágzik A viszályvirág legna­gyobb előnye, hogy egész évben nevelhető és megvásárolható, hiszen gyorsan nő és könnyen virágoztatható. Ha a viszályvirágunk már nem olyan szép, elvirágzott és ledobja a leveleit, vásároljunk inkább újat.

ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ

Olyan viszályvirágot vásároljunk, amelynek virágai éppen nyílni kezdenek. Dús, bim­bós, egészséges levelű növényt válasszunk.
Élettartam: Az egynyári viszályvirágot virágzás után dobjuk ki.
Idény: A választék júniustól szeptemberig a legnagyobb, de más­kor is kapható.
Gondozás: Gondo­zása egyszerű, nem igényes.

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN

Méret és növekedés:
A viszályvirág kb. 30-40 cm-es, szinte kerek növénnyé fejlődik.
Virág és illat:
A virágok négy hónappal a vetés után jelennek meg. Mivel egyszerre ke­vés bimbó nyílik ki, az egyébként nem illatos virágban sokáig gyönyör­ködhetünk.
Fény és hőmérséklet:
A növény kedveli a világos helyet, de óvjuk a közvetlen naptól, kivéve, ha a szabadban van. Szobahőmérsékleten szépen növekszik és virágzik.
Öntözés és trágyázás:
Ha a cserépben lévő földet száraznak érezzük, öntözzük meg a növényt. A viszályvirág meghálálja, ha nyáron rendszeresen letusoljuk. A folyékony trágyát az öntözővízbe ke­verjük bele.
Föld és átültetés:
Mivel a viszályvirág egy­nyári növény, nem kell át­ültetnünk. A saját neve­lésű növényekhez homok, virág- és kerti föld keveré­két használjuk.
Nyesés, visszavágás:
Ha a növény csúcshajtá­sait egyszer-kétszer vissza­csípjük, a viszályvirágunk szép bokros lesz. Az elher­vadt virágokat vágjuk le, így elősegíthetjük új virá­gok fejlődését.
Szaporítás :
A növény magról szapo­rítható.
Környezet:
Elhelyezhetjük az ablak­ban, erkélyen vagy a tera­szon is, de zöld növények mellett is jól mutat.


A viszályvirág egy éve

Vessük magról, így mindig lesz fiatal növényünk.
A viszályvirág magról szaporít­ható. A növénynek csak kevés fajtája létezik, de a virág színét mindig megtaláljuk a magok tasakján. A magokat vessük virágföld, tőzeg és homok ke­verékébe, majd a ritkán elve­tett magokat lazán takarjuk be, és óvatosan öntözzük meg. Jól átnedvesített, tőzeggel megtöl­tött cserepekbe közvetlenül is vethetünk magokat, de a csí­ráztatáshoz a kis üvegház az ideális. Üvegházszerű hatást érhetünk el akkor is, ha az el­vetett magokat üveggel vagy fóliával takarjuk le. Ha a ma­gokat 18-20 °C-os hőmérsék­letű helyiségben tartjuk, és biz­tosított az alulról jövő meleg, a magok 8-14 nap elteltével kikelnek.
Minden cserépbe négy növény kerüljön Ha a növénykék elérik az 5 cm-es magasságot, ültessük át őket négyesével 8-9 cm-es cserepekbe. Ha agyagcserepe­ket használunk, a későbbiek­ben az átültetésnél
könnyebb dolgunk lesz.
A viszályvirág télen és nyáron:
Nyáron a viszályvirág szinte minden virágüzlet­ben megtalálható, de télen is megvásárolhat­juk. A növény fejlődése és a virágképződés a hőmérséklet függvénye.

Gondozás

A túl lassú növekedés és a sár­ga levelek elkerülése érdeké­ben ügyeljünk rá, hogy a nö­vény környezetének hőmér­séklete ne süllyedjen 15 °C alá. A virágunk akkor lesz for­más, ha egyszer-kétszer vissza­vágjuk a csúcshajtásait, külön­ben széthajlanak az ágai. Óva­tosan öntözzük és trágyázzuk.
Négy hónap múlva virágzik
Ha azt szeretnénk, hogy a vi­szályvirágunk nyáron virágoz­zon, februárban ültessük el. Ha a sötét téli napokat szeretnénk derűsebbé tenni a virággal, a vetést hagyjuk szeptemberre.

ZÖLD TIPP
Ha a viszályvirág ke­vesebb virágot hoz, ne legyünk mindjárt türel­metlenek, hiszen tovább virágzik, mint gondol­nánk. Rendszeresen vágjuk le az elvirágzott ágacskákat, így az új virágok gyorsabban fejlődnek.

NÖVÉNYDOKTOR

- A túlzott öntözés könnyen a gyökérnyak és a gyökerek rothadásához vezethet. Ha a gyökérnyak elfeketedik, a növényt nem lehet megmenteni.
A lankadt növény vízhiányra utal.
- Ha a növény fázik, megsárgulnak a levelei. Keressünk a növény szá­mára melegebb helyet.
A levéltetvek a fiatal leveleken jelennek meg. Ha időben észleljük, több­szöri tusolással eltávolít­hatjuk őket. Ha későn vesszük észre a kártevőket, dobjuk ki a viszályvirágot.
- Az egynyári növényeket gyakran támadják meg vírusok, amelyek gátolják a növekedést és a virág­képződést. Ezek okozzák a levelek elsárgulását is. Ilyen esetben a növényt sajnos már nem lehet megmenteni.

2011. november 7., hétfő

Szobai kankalin (Primula obconica)


Szobai kankalin

Primula obconica


A legtöbb kankalinfajta tavasszal gazdag és dús virágzatot hoz, de a virágzás rövid ideig tart. A szobai kankalin azonban szinte egész nyáron át virágzik, és egyben nagyon hálás szobanövény is.
A szobai kankalin változatos színekben kapható.

Nagyon hálás szobanövény
Alig akad szobanö­vény, amely a lakás­ban is olyan elszántan és problémamentesen virágzik, mint a kanka­lin. Ez az évelő trópusi növény körülbelül száz évvel ezelőtt került át Európába. Az idők so­rán egyre nagyobb és színpompásabb virágo­kat sikerült nemesíteni.

Egy kis „szépséghiba"
A népnyelv a szobai kankalint „ekcémás kankalinnak", illetve „viszkető kankalinnak" is nevezi. Ennek oka, hogy a növény egye­seknél allergiás reakciót, viszkető kiütést vált ki. Az allergiás tüneteket a kankalin levelének kétféle szőre okozza. A hosszú hegyes szőrök izgatják az emberi bőrt, a rövidebb mirigyszőrök primin-tartalma pedig irritálhatja. Az utóbbi években sikerült keve­sebb primint tartalmazó, kevésbé allergiát okozó szobai kankalinfajtákat nemesíteni. Ennek elle­nére mindig óvatosan nyúljunk a kankalinhoz.

Mutatós színkombinációk
A szobai kankalin alap­színe kárminvörös, de emellett sok finom, eny­he színárnyalatú virágot is ismerünk, például a kellemes almavirágszínt. Gyönyörű azonban az erőteljes sötét- és a sá­padtabb kék is. Különö­sen kedvelt a kétszínű piros-fehér és a kék-­fehér fajta. Igen kedvelt jelenleg a lazacvörös és narancsszín kombiná­ciója.
A szobai kankalin gondozása



A szobai kankalin nevelé­se könnyű és egyszerű, de rendszeres gondozást igé­nyel. Persze, ha egyszer­egyszer kimarad az öntö­zés vagy a tápoldat, nem megy azonnal tönkre, túl­ságosan azonban ne ha­nyagoljuk el.

Virágzó dísznövények a nappaliban
A szép, nagy virágú szobai kankalint legszívesebben valamilyen feltűnő helyre tennénk a nappaliba, pél­dául az asztalra. Ennek elv­ben nincs semmi akadálya. Túl sötét helyen azonban a rügyek fejlődése lelassul, a virágzás időtartama megrö­vidül. Ezért a virágzó nö­vényt inkább egy világos, lehetőleg keleti vagy nyu­gati fekvésű ablakpárkány­ra tegyük.

Szobai kankalin a nö­vénykompozíciókban
Mutatós virágai miatt a kereskedők előszeretettel kombinálják a kankalint zöld növényekkel, valami­lyen szép, közös tartóban. A kankalin révén a színhatás nagyon szép lesz, a növények szempontjából azonban nem mindig elő­nyös a kompozíciós meg­oldás. A különböző nö­vények ugyanis károsan befolyásolhatják egymás életfeltételeit.
TANÁCSOK DIÓHÉJBAN

Méret és növekedés:
A kankalin levelei kerek­dedek és függőlegesen állnak. Kistermetű, tömött növény. Cserepe ne le­gyen nagyobb 12 cm-nél.
Virág és illat:
A virágok 15 cm hosszú szárakon ülnek, a levelek fölött. A növény egész nyáron és télen is folya­matosan virágzik. A fehér virágú kankalin elegáns, a kétszínű feltűnőbb. A virágok illata pikáns.
Fény és hőmérséklet:
A növény átlagos szoba­hőmérsékleten is jól fej­lődik. Télen nyugodtan tehetjük hűvösebb helyre. Nyáron óvjuk a (déli) tűző napfénytől. Ha lehet, félár­nyékos ablakban tartsuk.
Öntözés és trágyázás:
Az energikusan növekvő kankalin rendkívül vízigé­nyes. Földjét ne hagyjuk kiszáradni. Áprilistól máju­sig hetente egyszer folyé­kony tápoldatot is adjunk az öntözővízhez, vagy al­kalmazzunk lassan oldódó tápsót.
Föld és átültetés:
A kankalint évente egyszer ültessük át friss földbe. A gyökérlabda méretét kissé csökkenthetjük, így nem kell nagyobb cserép.
Nyesés, visszavágás:
A hervadt szárakat és leveleket maradéktalanul távolítsuk el.
Szaporítás:
Az idősebb növények tö­ve osztható, de a kertésze­tekben a kankalint mag­vetéssel szaporítják. Ezzel házilag is érdemes próbál­kozni: a magot március­ban, tőzeges talajba ves­sük. Egy hónapos csírázá­si idő után a palántákat ültessük szét cserepekbe. Az első virág kb. 8 hónap múlva várható.
Környezet:
A szobai kankalin allergiát okozhat, ezért arra hajla­mos személyek közelében (szobájában, munkahe­lyén stb.) ne tartsuk.

ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ

Korán virágzó fajtát ve­gyünk, és szoktassuk hozzá a szobai klímához.
Élettartam: A kankalin ugyan évelő, mégis sokan egyéves növényként keze­lik.
Idény: Szezonja májustól szeptemberig tart, ám egész télen át virágzik.
Gondozás: Igénytelen szobanövény.


NÖVÉNYDOKTOR

A zöld levéltetűk nehezen ismerhetők fel. Alul, a fiatal levelek szá­rán ülnek. Próbáljuk meg ezeket erős vízsugárral eltávolítani. Ha nem sike­rül, kénytelenek vagyunk speciális növényvédő szert alkalmazni.
A fehér legyek a nagyobb, fejlettebb leveleken telepednek meg. A zöld levéltet- vekhez hasonló mó­don távolíthatók el.
A takácsatkák ellen is hasonló módon véde­kezhetünk.
Ha a levelek megsár­gulnak, az tápanyaghi­ányra utal. Hetente egy­szer adjunk folyékony tápoldatot az öntözővíz­hez. Aki ezt körülményes­nek tartja, lassan oldódó tápsót használjon. A szak­üzletekben különböző típu­sok közül válogathatunk.

2011. november 6., vasárnap

Kínai azálea (Rhododendron simsii)

Kínai azálea
Rhododendron simsii

Ezernél is jóval többféle rhododendron-faj létezik. Ezek közül kettő olyan, amely szobanövényként is nevelhető: a kínai (R. simsii) és a japán (R. obtusum) azálea. Az utóbbi a szabadban is megél.
Az azáleák gondozása nem nehéz, de a növénynek azért van néhány különleges igé­nye. Ha ezeket teljesítjük, kiváltképp, ha enyhén savanyú, mészszegény földbe ültetjük, viszonylag egyszerű a kezelése.
A növények olykor megbetegednek
Az azáleákat sajnos számos kártevő támadja meg, kezd­ve a levéltetvektől egészen az azáleamolyig. Ha túl sok kártevőt találunk a növé­nyen, inkább dobjuk ki.
Virágzás idején naponta öntözzük! Az azáleák rendkívül gyor­san kiszáradnak, ezért - mindenekelőtt virágzás idején- minden nap mész­mentes (pl. felforralt és lehűtött) vízzel öntözzük meg őket. Az sem baj, ha időnként víz áll a cserép alatti tányérkában. Meg­felelő gondozás esetén a növény hetekig virágzik.
Válasszuk ki a legszebb fajtát! A szobai azáleákon sok nemesítő próbálja ki tehet­ségét, így aztán egyre újabb és újabb fajták jelennek meg. Nem csupán fehér, rózsaszín vagy vörös virá­gúakat találunk köztük, hanem számos átmeneti árnyalatút is, s mindezek ősztől tavaszig a legkülön­bözőbb időszakokban virágozhatnak. Válasszuk tehát ki az ízlésünknek leginkább megfelelőt!
Az egyszerű és a telt szirmú változatok között is választ­hatunk.

ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ

Olyan azáleát vásá­roljunk, melyen sok az éppen kibomló bim­bó, és amelyen üde, világoszöld levélkékkel teli új hajtáscsúcsokat látunk.
Élettartam: Ha meg­felelően gondozzuk őket, az azáleák sok évig elélnek.
Idény: Késő ősszel és ezt követően egész télen van szezonja.
Gondozás: Egyszerűen kezelhető növény, de a gondozási hibákat rosszul tűri.





TANÁCSOK DIÓHÉJBAN

Méret és növekedés:
Általában 15 és 50 cm közötti azáleákat áru­sítanak. Nagyon lassan nőnek kis bokorrá vagy fácskává.
Virág és illat:
A rendkívül sokféle színű és méretű virág szép és egzotikus, illata azonban elég gyenge.
Fény és hőmérséklet:
A növény szereti a fényt, de soha ne állítsuk tűző napra. A hőmérséklet ne emelkedjen 15 °C fölé — minél hidegebb helyen áll az azálea, annál több virágot hoz.
Öntözés és trágyázás:
A növény sok vizet igé­nyel, de csak mésztele­nített vagy állott vízzel szabad öntözni.
A kezeletlen vezetékes vizet nem bírja. A virág­zást követően, májustól július végéig mészszegény trágyával trágyázzuk.
Föld és átültetés:
Ha átültetésre kerül sor, az tavasszal, a virágzás után történjen. Speciális azáleaföldet vásároljunk, és lapos cserepet használ­junk. Az átültetés előtt az új agyagcserepet néhány órára áztassuk vízbe.
Nyesés, visszavágás:
A hervadt részeket rend­szeresen távolítsuk el. A virágzás után vágjuk vissza a leghosszabb hajtásokat. Szeptemberben néhány új hajtást lecsíphetünk, hogy több hely maradjon a bimbók számára.
Szaporítás:
A fejdugványok július/au­gusztus hónapban elég könnyen meggyökere­sednek. A fiatal növények azonban nagyon sok me­leget és magas páratartal­mú levegőt igényelnek, ezért 3-4 hét időtartamra borítsunk a cserépre egy műanyagzacskót.
Az azáleának számos változata ismeretes: vannak fehér, rózsaszín, vörös, sőt kétszínű virágú; egyszerű és telt szirmú; korán (okt.), vala­mivel később (jan.) virágzó, illetve egészen kései virágzású fajták.



Hogyan marad azáleánk szép és egészséges?

Szeptember és április között vásároljunk azáleát!
Elvirágzás után a szobai azá­leát sokan kidobják, pedig több éven át is meg lehet tartani. Ha a virágzás után megfelelően bánunk vele - hideg és világos helyre tesszük, de nem hagyjuk kiszáradni -, a következő ősszel vagy télen virágzó „újraéledéssel" hálálja meg.
Nyáron tegyük ki a kertbe!
A fagyosszentek után, körül­belül május közepén az azá­leákat kitehetjük a balkonra vagy a kertbe, és egészen őszig ott hagyhatjuk őket. Keressünk egy félárnyékos, de meleg helyet, és ültessük át a növényt egy tiszta tőzegkorpával megtöltött, nagy cserépbe.
Szeptember-­októberben vigyük vissza a házba!
Eleinte azonban ne tegyük 5-10 °C-nál melegebb helyre. Amikor az első bimbók szí­nesedni kezdenek (mintegy hat hét múlva), a növényt bevihetjük a lakószobába. Amíg meg nem szokta az új helyét, a levegő nem lehet túl száraz, különben lehullanak a bimbók.
A sok víztől szép és egészséges lesz a növény
A virágzás megindulásáig a növény minden részét naponta permetezzük le vízzel. A már kinyílt virágok azonban nem viselik el a vizet: csúnya foltok kelet­keznek rajtuk. Mindig figyel­jünk a hervadt levelekre és virágokra - ezek figyelmez­tető jelei annak, hogy a növény kezd kiszáradni. Ilyenkor helyezzük az egész cserepet egy mésztelenített, langyos vízzel telt vödörbe, és hagyjuk, hogy jól meg­szívja magát vízzel.
A virágzás után az éves ciklus kezdődik elölről: nemsokára kihelyezhetjük a növényt a kertbe.

Vízzel permetezni csak a bimbókat szabad, a virágokat már nem!


NÖVÉNYDOKTOR

Ha a növény hul­lajtja a leveleit, annak többnyire a kiszáradás az oka, de a túltrágyázás és a túl nagy meleg is okozhatja a virágok és a levelek hullását.
A levelek és hajtás­csúcsok megsárgulá­sát előidézheti a föld vagy a víz túl magas mésztartalma, de vas­hiány miatt is felléphet ez a tünet. Használjunk mésztelenített vizet és mészszegény trágyát. Vashiány esetén öntözzük a növényt drogériában kapható vastartalmú oldattal.
Ha levéltetveket találunk a friss, zsenge hajtásokon és rügyeken, valamilyen rovarirtó szer vagy egy szappanos vizes fürdő segíthet.

Görbeliliom (Cyrtanthus )

Görbeliliom
Cyrtanthus

A görbeliliomnak számos változata van, a kicsitől a nagyméretűig. A csőszerű virágok azonban mindig aprók és édes illatúak. Ez a gumós növény több éven át újra és újra virágzik.
A jövő növénye
A görbeliliom több gu­mós növényt magában foglaló növénycsaládba tartozik. Hazája Dél-Af­rikában, Fokföldön van. Nálunk még ritkaságnak számít, de a szakembe­rek szerint hamarosan népszerű lesz.
Apró és magas termetű fajok
A görbeliliom egyes fa­jai mindössze 20-30 cm magasra nőnek, mások elérik a fél méteres nagy­ságot is. A magasságbeli eltérés függvényében a gumók mérete is kü­lönböző, és egyharmad részük - csakúgy, mint az amarillisz esetében- kiáll a földből.
A spirálhoz hasonlóan kissé csavarodott kes­keny, lándzsa alakú levelek közvetlenül a gumóból fejlődnek.
Nyáron virágzik
Afrikában a görbeliliom novembertől februárig virágzik, tehát az ottani nyári időszakban. Nálunk fajtól függően május-júniusban vagy augusztusban jelennek meg a különféle színek­ben pompázó, a virág­zati szár végén ülő hosz­szú, csőszerű virágok. Egyetlen virágzati szár akár egy tucat virágot is hordozhat.
Alacsony fajok
A dél-afrikai eredetű C. mackenii virágai hófe­hérek, illatuk kellemes. A C. ochroleucus már február-márciusban hozza az első sárga virágokat.
Magasabbra növő fajok
A nemesítők egyik célja, hogy minél ellenállóbb, erősebb növényeket állítsanak elő. A görbe­liliom esetében ezek a fajok a következők:
A C. angustifolius zöld levelei keskenyek, halvány piros virágai május-júniusban jelen­nek meg.
A C. obluquus szintén május-júniusban hozza narancsszínű virágait.
A C. sanquineus csak nyár végén (augusztus/ szeptember) virágzik. Virágai feltűnő vérvörös színűek.

A görbeliliom egy éve

A különféle görbeliliom fajok eltérő gondozást igényelnek. A kisméretű gumóval rendelkező, ala­csonyra növő fajok egész évben fejlődnek. Ezeknek a téli hónapokban valami­vel kevesebb öntözésre van szükségük, és ilyenkor tápoldatot is ritkábban kapjanak. A magasabbra növő fajoknak van téli nyugalmi időszakuk. Ekkor csak annyi vizet ad­junk a növénynek, hogy levelei ne száradjanak el.
Tavasz és nyár
A növények fejlődése ekkor a legintenzívebb, tehát gon­doskodjunk mindig elegen­dő vízről. A gumók a pangó vizet nem viselik el, ezért tegyünk a cserép aljára megfelelő méretű kavicsból vagy összetört cserépdara­bokból álló drénréteget. Az öntözővízhez rendszere­sen keverjünk tápoldatot. Tavasszal a fiókhagymákat leválaszthatjuk az anya­gumóról, és külön elültet­hetjük őket.
Ősz—tél
Öntözzük kevesebbet a nö­vényt, és csökkentsük a táp­anyag-utánpótlás mértékét is. Állítsuk a növényt hűvös, de 10 °C-nál melegebb hely­re. A magasra növő fajoknál elhagyhatjuk az öntözést, ekkor a levelek elszáradnak, és a gumó szárazon telelhet.

    ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ  
    
     A görbeliliom vásárlásá­nál ügyeljünk arra, hogy a levelek élénk zöldek legyenek, és végeik ne legyenek barnák. A leg­jobb, ha virágos vagy le­galább bimbós példányt választunk.
Élettartam: Sok évig él, ha fiókhagymáiról folyamatosan megifjít­juk.
Idény: A fajok többsége május-júniusban virág­zik.
Gondozás: Könnyű. A növekedési időszak­ban rendszeresen ön­tözzük és adjunk neki tápoldatot is.      

   TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
       
Méret és növekedés:A görbeliliom hosszú, csőszerű virágai fehér, sárga, narancs vagy piros színűek lehetnek.        
A görbeliliom fajtól függő­en 20-50 cm magasra nő. Gumós növény, levelei lándzsa alakúak, virágai liliomszerűek.
Virág és illat:
A legtöbb faj május-júni­usban virágzik. A virágok­nak édeskés illatuk van.
Fény és hőmérséklet:
A megfelelő fejlődéshez sok fényre van szüksége. Nyáron, a növekedési időszakban 20-25 °C-os hőmérsékletet igényel. Télen tartsuk 10 °C kö­rüli helyen.
Öntözés és trágyázás:
Tavasszal és nyáron rend­szeresen és bőségesen öntözzük, és adjunk neki tápoldatot. Télen keve­sebb vizet kapjon, de ta­laja sohasem száradhat ki teljesen. Bár ebben az időszakban is szükség van tápanyag-utánpótlásra, jóval kisebb mértékben, mint nyáron. Alapszabály: minél rövidebbek a nap­palok, annál kevesebb tápoldatra van szüksége.
Föld és átültetés:
A talaj legyen tápanyagok­ban gazdag és porózus. Alakítsunk ki a cserép alján megfelelő drénré­teget. A nyugalmi idő­szak végén, tavasszal ültessük át.
Nyesés, visszavágás:
Az elnyílt és elszáradt virágokat és leveleket távolítsuk el.
Szaporítás:
Az anyagumó oldalán fejlődő fiókhagymákkal szaporíthatjuk. Tavasszal — a növekedési időszak előtt — ültessük el őket külön cserépbe.
Környezet:
A görbeliliomot lakásban és télikertben egyaránt tarthatjuk. A dúsan virág­zó példányok illata az egész szobát betölti.

A görbeliliomnak a megfelelő fejlődéshez alapvetően világos helyre van szüksége.



NÖVÉNYDOKTOR

A gyenge növekedés oka általában a kevés táp­anyag vagy a növekedési időszakban túl alacsony hőmérséklet. A fejlődés­hez legalább 20 °C-os hőmérséklet szükséges.
Erőteljes növekedés, de elmaradó virágzás. Valószínűleg túl sok nitro­gént tartalmazott a tápol­dat vagy túl magas volt a teleltetési hőmérséklet. A virágrügyek kifejlődésé­hez 10 °C körüli hőmér­séklet szükséges.
A görbeliliom alapvetően egyszerűen gondozható növény. A legfontosabb, hogy a gumók ne állja­nak pangó vízben. Emellett azonban fellép­hetnek különböző beteg­ségek is.
A leveleken látha­tó barna foltok a túl erős napsugárzás követ­kezményei. A növény zuhanyozása után nem maradhatnak vízcseppek a leveleken, mert kiégetik őket.

Ciklámen (Cyclamen persicum)

Ciklámen
Cyclamen persicum

A ciklámen a legszebb szobanövények egyike. Sokan kedvelik, mert sokáig virágzik. Törékeny virága olyan, akár egy kislány, aki letekint, és csókra nyújtja ajkát. Levelei szív alakúak.
A legszebb gumós növény. A ciklámen évelő gumós növény, a Földközi-ten­ger vidékéről származik. A természetben a görög szigetek és Törökország hegyvidékein található. Angol kiadványokban már 1735-ben szerepel, bár megemlítik, hogy négy-öt évet is igénybe vesz, míg az elvetett magból virág lesz. Azóta ez az időtartam a keresz­tezéseknek és a nemesí­tésnek köszönhetően egy évnél is rövidebb.
Nagy méretű és apró növények
A ciklámen egyik leg­kedveltebb cserepes növényünk. Kapható a vörös vagy a rózsaszín különböző árnyalatai­ban, de előfordul fehér vagy többszínű, valamint sima és fodros szélű változatban is. A legis­mertebbek a nagyméretű F1 hibridek, melyeket keresztezéssel hoztak létre. Léteznek azonban egész apró ciklámenek is, melyek éppen olyan erősek, és ugyanolyan gazdagon virágoznak, mint nagyobb társai.
Ne tegyük meleg helyre
A ciklámen a hűvöset kedveli. Mi azonban többnyire a fűtött nappaliban szeretnénk gyönyörködni benne.
A nagyobb hibridek jól mutatnak a kicsi cikláme­nek mellett, amelyek az elmúlt években nagyon népszerűek lettek.
Kössünk kompromisszumot! Tegyük a nö­vényt legalább éjszakára, és azokra az időszakok­ra, amikor amúgy sem vagyunk otthon, hűvös helyre. Keressünk neki árnyékos északi ablakot. Alapos öntözést kíván, de soha ne a gumóra öntsük a vizet, mert a növény elrothad.
Sajnos sok ciklámen gyorsan elpusztul. Ez általában a ma­gas szobai hőmérsékletnek és a nem megfelelő öntözésnek tulajdonítható.
ÖTLETEKA VÁSÁRLÁSHOZ

Csak friss, zöld, pozsgás levelű növényt vásárol­junk. Figyeljünk arra is, hogy sok bimbó legyen a növényen.
Élettartam: Hűvös he­lyen a növény több évig él, és minden évben újra virágzik. Fűtött helyiség­ben azonban nehezebb virágzásra bírni, ezért a virágzás után gyakran eldobják a növényt.
Idény: A ciklámen­választék ősszel és karácsony előtt a leg­nagyobb. Ha ilyenkor vásárolunk cikláment, hosszabb virágzásra számíthatunk.

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedés:
A ciklámen átlagos mére­te 30-40 cm. Léteznek azonban egészen kicsik is, ezek 20-25 cm-re nőnek.
Virág és illat:
A ciklámen szeptembertől márciusig olyan gazdagon virágzik, hogy néhány szál még a vázába is kerülhet. A hibrideknek nincs illata, de a kicsi ciklámenek kellemesen illatoznak.
Fény és hőmérséklet:
A hűvös és félárnyékos helyet kedveli. A hőmérséklet még a szobában se haladja meg a 20 °C-t.
Öntözés és trágyázás:
A virágzás alatt sok vizet igényel, a gumót azonban nem szabad felülről lo­csolni. A vizet nyugodtan öntsük a cserépalátétbe, de fél óra után öntsük ki a felesleget. Gondoskodjunk magas páratartalomról.
Föld és átültetés:
A virágzást követően, április/májusban végezzük. Ilyenkor távolítsuk el egyúttal a rossz gyöke‑
reket is. Visszaültetésnél a gumó egy része kerüljön a föld fölé.
Nyesés, visszavágás:
A fonnyadt leveleket és virágokat mindig szedjük le, hogy helyet biztosít­sunk az újak számára.
Szaporítás:
A cikláment szaporíthatjuk magról és gumóosztással.
Magok és beporzás
A magokat megvásárolhatjuk, de ha szerencsések és ügyesek vagyunk, a saját növényről szedett magokból is nevelhe­tünk új növényt. A virágokat azonban először is be kell poroznunk. Tartsunk ecsetet egy jól fejlett virág alá, és rázzuk meg, majd a lehullott virágport kenjük rá az ecsetről a bibére. Ezek után a növényt csak mérsékelten öntözzük, és tegyük 10-12 °C-os hőmérsék­letű helyre. A magok májustól júniusig csíráznak, de száraz és levegős helyen a csírázás 6-8 héttel is tovább tarthat. A magtokokat szárral együtt szedjük le.
Vetés
A magokat speciális, vete­ményezésre alkalmas földbe vessük. A vetéshez használjunk hosszúkás ládákat vagy üveg‑
gel, illetve fóliával fedett kis melegházat. A föld legyen nedves. A vetést követően tegyük az elvetett magokat hűvös (kb. 18 °C) és sötét helyre. A teljes sötétség na­gyon fontos, mert a magok különben nem csíráznak. Három-négy hét elmúltával fokozatosan világosabb helyre tehetjük az edényt. Ügyeljünk rá, hogy a föld közben ne száradjon ki.
Ritkítás
Miután kikeltek a növénykék, ritkítsuk ki őket. A gyengéket húzzuk ki, csak az erőseket hagyjuk meg. Ha a növénykék már hoztak egy-két levelet, kü­lön cserépbe ültethetjük őket úgy, hogy az aprócska gumót a föld befedje, mert különben kiszárad és a növény nem fejlődik.
Gumóosztással is szaporítható
Az ily módon szaporított nö­vények különösen nagyok és erősek. A nyugalmi időszakban egyszerűen vágjuk szét a gu­mót középen. A vágási felületet mártsuk gomba elleni porba, majd ültessük a fél gumókat külön-külön cserépbe.
Nyáron tegyük ki a növényt a szabadba
A ciklámen nyugalmi időszaka a virágzás befejeztével kez­dődik. Ilyenkor kevesebbet vizet és trágyát igényel. Ha van rá mód, nyáron tegyük ki egy kicsit a cikláment a kertbe vagy az erkélyre, de csakis árnyékos helyet válasszunk számára. Ne felejtsük el a nö­vényt még a fagy előtt bevinni a házba, de amíg kint van a szabadban, addig is öntözzük és trágyázzuk.


NÖVÉNYDOKTOR

A szürke penész szürke, gombás lepedék, amely barna levélfoltok kialakulásához és a szár elfonnyadásához vezet. Ez ellen a gomba ellen sajnos nem tehetünk semmit.
A kis levelek és a kevés virág tápanyaghi­ányra utal. A tápanyagból azonban soha ne használ­junk nagyobb koncentrá­ciót, mint amit a csoma­goláson megadtak.
Száraz foltok a leve­leken és a levélszéleken akkor keletkeznek, ha a növényt vizesen a napra tettük.
A levéltetvek a fiatal hajtásokon és a levelek fonákján találhatók. Ellenszerként használjunk rovarirtó szert.
Figyelem! A ciklámen nem tűri a levélfényt. A levelek tisztításához használjunk inkább ecsetet és tiszta vizet.

Brunfels-cserje (Brunfelsia pauciflora var. calycina)

Brunfels-cserje
Brunfelsia pauciflora var. calycina


A fényes, bőrnemű levelű Brunfels-cserje kékeslila virágai fokozatosan egyre sötétebbé válnak. Általában virágosan vásároljuk meg, és körül­tekintő gondozásra van szüksége, hogy másodszor is virágba boruljon.
Ez a növény 1530 óta ismert. A Brunfels-cserje a né­met orvos-teológus-bo­tanikus Otto Brunfels­ről kapta a nevét, aki 1530-ban vált ismertté egy kitűnő rajzokkal illusztrált fűszer- és gyógynövénykönyv szerzőjeként. A cserje ugyan nem gyógynö­vény, de szimbolikus jelentőségű: Brazíliában és a Nyugat-Indiai szige­teken a férfivá avatási . szertartásokon belőle font koszorút aggatnak a fiatal férfiak nyakába.
Különösen szépek a virágai.
A Brunfels-cserjét első­sorban széles, lapos, tányér alakú virágaiért kedvelik. A virágok színe a mélykéktől a csaknem tiszta fehérig változhat.
Nyáron egyszerűbb a gondozása.
A Brunfels-cserjét nem egyszerű kivirágoztatni, mert néhány hétig meghatározott hőmérsékle­ten kell tartanunk. Ezt követően azonban már valamivel egyszerűbb a dolgunk. Fontos azon­ban, hogy a számára megfelelő földkeverék­be ültessük, megfelelő­en öntözzük és pótoljuk a tápanyagokat, óvjuk a közvetlen napfénytől, a hidegtől és a huzattól. Mindössze ennyi a teen­dőnk.

ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ

Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott Brunfels-cserjén sok bim­bó legyen, és sötétzöld levelein ne legyenek sár­ga foltok.
Élettartam: Nagyon hosszú életű lehet és többször is virágozhat.
Idény: Többnyire virág­záskor, januártól áprilisig kínálják eladásra.
Gondozás: Kissé érzé­keny, rendszeres figyel­met igényel.

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN



Méret és növekedés:
A Brunfels-cserje hajla­mos a felnyurgulásra és a felkopaszodásra, de ha a virágzási időszak után minden évben erősen visszavágjuk, nem nő 30 centiméternél ma­gasabbra.
Virág és illat:
A 25-30 faj némelyikének finom illatúak a virágai, de szobanövényünknél ezt sajnos nélkülöznünk kell. Nagy, tányér alakú virágai hónapokig pompáznak.
Fény és hőmérséklet:
Mivel a növény Dél-Ame­rika esőerdeiből szárma­zik, magas páratartalmat és mintegy 20-22 °C-os hőmérsékletet igényel. Ősszel tegyük hűvösebb (10-15 °C) helyre, hogy a virágbimbók megfele­lően kifejlődhessenek. Szereti a világos helyet, de nem tűri a közvetlen napfényt. Félárnyékban is nevelhetjük, de ekkor csak egyszer virágzik.
Öntözés és trágyázás:
Mindig lágyított, mész­mentes vizet használjunk az öntözéshez. A növeke­dési időszakban és virág­záskor gyakrabban és bőségesen, a nyugalmi időszakban kevesebbet öntözzük. Tavasszal és nyáron hetente egyszer tegyünk az öntözővízbe tápoldatot. Párásítsuk gyakran a környezetét, ha túl alacsony a levegő páratartalma.
Föld és átültetés:
A virágzást követő két­három hetes nyugalmi időszak után ültessük át. Viszonylag kis cserepe­ket vagy lapos tálakat és tőzegkorpával kevert általános virágföldet hasz­náljunk.
Nyesés, visszavágás:
Átültetéskor erősen vágjuk vissza, mert egyébként fo­kozatosan felnyurgul és felkopaszodik.
Szaporítás:
A visszavágáskor lenyesett hajtáscsúcsokat dugvány­ként használhatjuk. A Brunfels-cserjét a legegy­szerűbben dugványozással szaporíthatjuk. Tavasszal az átültetéskor lenyesett hajtáscsúcsokból készítsünk 7-10 cm hosszú dugványokat. Mivel nehezen gyökeresednek, mártsuk őket szaküzletben kapható gyöke­resedést serkentő hormonké­szítménybe. Ezután ültessük el a dugványokat nagyon
nyirkos tőzeg és homok keve­rékébe. A cserépre vagy a sza­porítóládára borítsunk szellő­zőnylásokkal ellátott fóliát, és állítsuk meleg, legalább 20 °C hőmérsékletű helyre. Legyünk türelmesek, mert hat-nyolc hé­tig is eltarthat, amíg a dugvá­nyok meggyökeresednek. Ekkor ültessük kis őket egyen­ként cserepekbe, és ne hagy­juk a földjüket kiszáradni.
Környezet:
Mivel a Brunfels-cserje elég igényes, legjobb, ha nem ültetünk mellé más növényt. Átteleltetés után félárnyékos helyen is nevelhetjük a növényt.



A Brunfels-cserje egy éve
Januártól márciusig
A virágos növényt általában ezekben a hónapokban vásá­rolhatjuk meg. Ilyenkor mér­sékeltebben öntözzük, és főleg ha száraz a levegő, gyakran párásítsuk a környezetét. Ehhez lehetőleg mészmentes vizet használjunk. A vezetékes ivóvizet néhány percig forral­juk, így a benne lévő mész vízkő alakjában kiválik. Télen a lehető legvilágosabb helyre állítsuk.
Áprilistól májusig
A virágzási időszak után ül­tessük át a növényt. Az átül­tetéshez általános virágföldből és tőzegkorpából készített ke­veréket vagy készen kapható tőzeges termesztőközeget
használjunk, de előtte meg­érdemli a két-három hetes nyugalmi időszakot. Ne ültes­sük túl nagy cserépbe, vagyis túl sok földbe, mert kevesebb virágot hoz a következő tél fo­lyamán. A növény hajlamos a felnyurgulásra és a felkopa­szodásra, ezért átültetés után erősen vágjuk vissza. Hetente egyszer adjunk az öntözővíz­hez nitrogéndús tápoldatot.
Júniustól októberig
Nyáron az egyébként érzé­keny növényt nyugodtan ki­tehetjük a kertbe vagy az er­kélyre. Meleg, szélvédett zugot keressünk neki. Ha a lakásban hagyjuk, semmiképpen ne állítsuk déli fekvésű ablakba, mert levelei a közvetlen nap­fény miatt könnyen megper­zselődhetnek. Továbbra is rendszeresen öntözzük és trágyázzuk.
Novembertől decemberig
Állítsuk a növényt nyolc hét­re hűvös, 10-15 °C hőmér­sékletű helyre. Az alacsony hőmérséklet elősegíti az új bimbók fejlődését. Mérsékel­ten öntözzük, és egyáltalán ne trágyázzuk.

NÖVÉNYDOKTOR

Gyakran előfordul — elsősorban télen —, hogy a növény levelei elhal­ványodnak vagy meg­sárgulnak, sokszor csak a levélerek láthatók. Ennek oka többnyire a nem megfelelő tápanyag utánpótlásban vagy a rossz földkeverékben keresendő.
Ültessük a növényt sok tőzegkorpával kevert földbe, és adjunk az ön­tözővízhez vas-szulfátot (0,5 g/1), amit mezőgaz­dasági boltokban vásá­rolhatunk meg.
Nyáron gyakran meg­támadják a levéltetvek és a takácsatkák. Ennek sokszor az az oka, hogy alacsony páratartal­mú, meleg és közvetlen napfénynek kitett helyen neveljük a növényt. Változtassuk meg a he­lyét, és tusoljuk le mész­mentes vízzel. Erős fertő­zés esetén használjunk rovarirtó szert a kártevők ellen.

Bouvard-virág (Bouvardia)


Bouvard-virág
Bouvardia

A Bouvard-virág csodás szobanövény. Augusztustól decemberig nyílik, és nemcsak kedves virágaival örvendeztet meg bennünket, hanem a szobát is megtölti kellemes illatával. A Bouvard-virág nevét Charles Bouvardról, XIV. Lajos francia király kertészéről kapta.
Az eredetileg Dél-Ame­rikából származó virág korábban egész Euró­pában elterjedt és ked­velt növény volt. A fehér szirmú Bouvardia longi­florát régebben kimon­dottan vágott virágként termesztették, menyasz­szonyi csokrokba kötöt­ték. Később a növény mégis feledésbe merült. Nemrégiben fedezték fel újra.  Manapság az üzletekben sokféle fajt és különböző hibrideket lehet kapni. Léteznek fehér, piros és sárga virágú Bouvard­virágok is.
A növény oly gazdagon virágzik, hogy dekorá­ciónak egy-egy szálat le is vehetünk belőle. Vágott virágként hosz­szabb élettartamú, ha a szárát ferdén vágjuk le, a vízhez pedig virág­tartósító szert adunk.
A Bouvard-virág gyor­san növekszik. Levelei üde zöldek, virágai cső­szerűek, végük négyszir­mú virággá nyílik szét.
A legszebbek a piros vi­rágú fajták.
A Bouvard-virág kicsi virágai különböző színűek lehetnek. Különösen szép a vörös 'Red King' változat.


ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ
A Bouvard-virágot ősz­től karácsonyig vásárol­hatjuk meg.
Élettartam: Ha virág­zás után rendszeresen visszavágjuk, sok évig él.
Idény: Egész évben, de a virágzási időszak augusztustól decembe­rig tart.
Gondozás: Könnyű, csak a megfelelő hőmér­sékletre kell ügyelnünk.

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedés:
A Bouvard-virág gyorsan fejlődik, de sűrűn elágazó hajtásrendszere ritkán nő fél méternél magasabbra.
Virág és illat:
Augusztustól karácsonyig virágzik. A kicsi, törékeny virágok a szárak végén, bokorszerűen helyezked­nek el. Illatuk lágy, kelle­mes, színük általában pi­ros, ritkábban rózsaszín, sárgás vagy fehér.
Fény és hőmérséklet:
A növény szereti a hűvö­set. A legjobban 15-18 °C hőmérsékletű helyiségben érzi magát. Nyáron a sza‑
badban is elhelyezhetjük, de a közvetlen napsütés­től védenünk kell. Télen is hűvös, fagymentes he­lyet igényel.
Öntözés és trágyázás:
A hosszú virágzási idő­szakban sok vizet és táp­oldatot igényel. Később azonban csökkentsük az öntözővíz mennyiségét, és a következő növeke­dési időszakig ne kapjon tápoldatot se.
Föld és átültetés:
Minden tavasszal ültessük át. Ilyenkor a gyökereket is visszavághatjuk. Az át­ültetéshez használt földet
durva kavics, tőzegkorpa és jó komposztföld egyen­lő arányú keverékéből állítsuk össze.
Nyesés, visszavágás:
Virágzás után a fiatal hajtásokat vágjuk le. Ezeket felhasználhatjuk dugványról való szapo­rításhoz.
Szaporítás:
Dugványról szaporíthat­juk januárban vagy februárban.
A szaporítás legegyszerűbb módja az, ha a növény átülte­tésekor 3 cm-es gyökérdugvá­nyokat vágunk le, és azokat 1/3 rész kavics, 1/3 rész tőzeg­korpa és 1/3 rész érett kom­posztföld keverékébe ültetjük el. A gyökérdugványoknak 12-15 °C-os talajhőmérsékletre van szükségük. Hajtásdug­ványokat nyár elejéig szedhe­tünk a növényről. Ezeknek kb. 8 cm hosszúaknak kell lenniük. Az ültetéshez ugyanazt a keve­réket használjuk, mint a gyö­kérdugványoknál, de a vágási felületüket előzőleg mártsuk gyökérképződést serkentő por­ba. A cserepeket takarjuk le üveglappal vagy szellőzőnyílá­sokkal ellátott fóliával. Magas hőmérséklet és alulról jövő meleg (25-30 °C) esetén a gyökérképződés folyamata kb. 6-8 hétig tart.
Nyáron kitehetjük a szabadba.
Május végén a fiatal növé­nyeket kitehetjük a szabadba. Természetesen csak akkor, ha már nem áll fenn fagyveszély. A növény szép formája és bok­ros növekedése érdekében a dugványról ültetett növényeket többször is vágjuk vissza egy-egy jól fejlett levélpár felett, de csak június végéig.
Vigyük be a lakásba, mielőtt a fagyok be­állnának. Augusztus végén a növényeket vigyük be a lakásba. A virágzá­si időszakban öntözzük bősé­gesen, és kapjon tápoldatot is.
 Környezet:
A Bouvard-virág nagy edényben, világos, de közvetlen napfénytől vé­dett ablak közelében érzi magát a legjobban, de tarthatjuk télikertben is.
   

ZÖLD TIPP
Friss levegőt igényel. Nyá­ron szellőztessünk sokat, de akár a kert egy védett részébe is átköltöztethetjük. Jóval a fagyok beállta előtt azonban vigyük vissza újra a lakásba.   

NÖVÉNYDOKTOR
A Bouvard-virág szokat­lanul ellenálló növény, elvétve levéltetvek támad­hatják meg.
Ha a levéltetvek még nem szaporodtak el a növényen, erős víz­sugárral könnyen eltávo­líthatjuk a kártevőket. Súlyosabb fertőzés esetén alkalmazzunk alacsony koncentrációjú rovarölő szert.

Begónia elatior-hibridek (Begonia Elatior-Hybride)

Begónia elatior-hibridek
Begonia Elatior-Hybride

A tetszetős külsejű begónia — egy kis szerencsével — egész évben virágzik. Nyáron kiültethetjük virágládába. Egy kis tisztításon, öntö­zésen és trágyázáson kívül egyéb gondoskodást nem igényel.
A szobai nevelésre szánt begóniafajták széles vá­lasztékából a begónia elatior-hibridek a legked­veltebbek. Az angol szár­mazású J. Veitch volt az, aki 1883-ban elsőként keresztezte a dél-ameri­kai gumós begóniákat a Kelet-Afrikából származó Begonia socotranával. Így jött létre az első ela­tior-hibrid, amelynek Veitch a `John Heal' ne­vet adta. A keresztezése­ket később más botani­kusok folytatták. Ennek köszönhető, hogy ma, bő száz év elmúltával az érdekes begóniafajták egész sorából választha­tunk.
Aphrodite egész évben
Számos begónia viseli nők, illetve istennők ne­vét. Az 'Aphrodite' név hallatán sokunkban fel­idéződnek a csodaszép, dupla rózsaszín virágok. Az elatior-hibridek a ke­resztezéseknek köszönhe­tik a karácsonyi és a gu­mós begóniára emlékez­tető tulajdonságaikat. Ezek a növények alacso­nyak, lágy szárúak, dús virágaik változatos ár­nyalatokban pompáznak, a pirostól kezdve a rózsa- színen keresztül egészen a fehérig.
A begónia virágai csak­nem egész évben nyíl­nak, és sokáig szépek
maradnak. Egyes fajták telt szirmú, mások egy­szerű virágokat hoznak. Ez utóbbiak a karácsonyi begóniára hasonlítanak, ám virágaik nagyobbak. Szinte valamennyi hibrid alsó levelei pajzs alakú­ak, a felső levelek ezzel szemben kisebbek, és szív formájúak.
Mini változatban is
A begóniák között van egy törpe fajta is, amely fele akkora, mint a be­gónia elatior. Apró, ke­cses virágai csaknem mindig egyszerűek. A legkülönfélébb színár­nyalatokban kapható mini begóniák az ablak­párkány elragadó díszei.


ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ
Válasszunk élénk zöld színű, virágos, bimbós növényt, melyen sérülés nem észlelhető.
Élettartam: Noha az elatior-hibrid több évig él, sokan egyszer virágzó növényként kezelik és el­dobják, miután elvirágzott.
Idény: A telt szirmú fajtá­kat februártól októberig, mini begóniát egész évben, Schwabenland-hibrideket rendszerint decembertől márciusig vásárolhatunk.
Gondozás: A begónia gondozása egyszerű, ha elegendő friss levegőt biztosítunk számára.

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedés:
Zömök, dús felépítésű nö­vény. Az idősebb példá­nyok hajtáscsúcsait csípjük le, hogy ne nőjenek túl magasra. A növény mérete 15 cm (mini begónia) és 30-40 cm között változik.
Virág és illat:
A begónia virágai lehet­nek egyszerűek vagy telt szirmúak. Illatuk nincs, színük széles skálán mo­zog. Az elatior-hibridek többnyire egész évben virágoznak.
Fény és hőmérséklet:
Az elatior-hibridek sok fényt igényelnek, de a közvetlen napsütést nem viselik el. 21 °C fölött a bimbók lehullhatnak. Télen a hőmérséklet ne emelkedjen 15-18 °C fö­lé. Rendszeres szellőztetés­sel óvjuk a lisztharmattól.
Öntözés és trágyázás:
A föld legyen mindig nedves, de soha ne vizes. Lágy, szobahőmérsékletű vizet használjunk, mert a begónia nem tűri a me­szet. A növekedés idősza­kában hetente egyszer trágyázzuk.
Föld és átültetés:
A nagyobb méretű fajtákat évente többször ültessük át, mert szűk cserépben könnyebben megbeteg­szik a növény. Megfelelő a műanyag cserép és a kevés tőzeggel elkevert ál­talános virágföld.
Nyesés, visszavágás:   
Az elvirágzott begóniát vágjuk vissza. Az újabb vi­rágzás előtt több alkalom­mal csípjük le a hajtás­csúcsokat, hogy a növény jobban bokrosodjon.
Szaporítás:
A begóniát egyszerű szaporítani. Hajtásdugvánnyal szapo­rítsuk, a levéldugványok kevésbé felelnek meg a célnak.
Vágjunk dugványokat:
A legszebb begóniákat hajtás­dugványokból nevelhetjük, de levéldugványokat is hasz­nálhatunk erre a célra. Bár a dugványok egész évben gyö­keresednek, a szaporításra mégis legjobb közvetlenül virágzás után sort keríteni.
Négy hónap a virágzásig:
A körülbelül 8 cm hosszú haj­tásdugványokat közvetlenül a levél alatt vágjuk le, majd távolítsuk el a legalsó levél­párt. A dugványok akár víz­ben is meggyökeresednek,
de jobb, ha homok-tőzeg-föld keveréket használunk. Gon­doskodjunk a szokásosnál valamivel magasabb hőmér­sékletről. Napsütés ellen mű­anyag fóliával védhetjük a növényeket, a föld ne legyen túlságosan nedves, mert könnyen fennáll a rothadás veszélye. A meggyökerese­dett növényeket ültessük 11-12 cm átmérőjű cserépbe. A bokrosodást elősegíthetjük, ha többször egymás után lecsípjük a hajtáscsúcsokat.
Vigyázzunk az átültetésnél:
A többi begóniafajtához ha­sonlóan az elatior-hibridek is törékeny növények. Húsos, nedvdús részeik legapróbb sérülése is rothadásos fertő­zést idézhet elő - a leggyak­rabban lisztharmatot. Bán­junk tehát óvatosan a begó­niával, különösen átültetéskor. A cserép aljára tegyünk egy réteg nedves tőzeget vagy virágföld-tőzeg keveréket, és helyezzük rá a növényt. A földlabda köré lazán tölt­sünk virágföldet, úgy, hogy minden gyökeret befedjen, de ne nyomkodjuk le túl erősen. Ezután állítsuk a be­góniát árnyékos helyre, és néhány napig ne öntözzük.



NÖVÉNYDOKTOR
A barna levélfoltok perzselés nyomai. Ez ak­kor következik be, ha a nedves leveleket napsütés érte.
A sárga, lankadt le­velek azt jelzik, hogy a növényt túl hűvös helyen, túl nedvesen tartjuk. Tegyük melegebb helyre.
 Ha lágy, fehér részek láthatók a leveleken, liszt­harmattal van dolgunk. Idejében távolítsuk el a beteg leveleket. Amennyiben újra megje­lenik a lisztharmat, el kell dobnunk a növényt.
A takácsatkák a leve­lek fonákján jelennek meg, és apró pontoknak látsza­nak. Súlyos esetben meg kell válnunk a növénytől, enyhébb esetben különít­sük el, és kezeljük megfe­lelő növényvédő szerrel.
A levéltetvek elsősor­ban a szabadban tartott begóniák levelének fonák­ján fordulnak elő. Perme­tezzük rovarirtó szerrel.

.

Babiana (Babiana)

Babiana
Babiana
 A Dél-Afrikából származó Babiana nagyon szép és ritka gumós nö­vény. Általában tavasszal virágzik, de ha március végén ültetjük el gumóját, nyár végén is virágzásra bírhatjuk.
Ez a gumós növény a nősziromfélék (Irida­ceae) családjának tag­ja. Vadon élő fajai Dél-Afrika délnyugati részén fordulnak elő. Osszesen mintegy 30 különböző faja ismert, de szinte kizárólag a Bab iana stricta hibridjeit neve­lik kultúrnövényként. A virág hat sziromle­vélből áll, amelyekből a B. stricta esetében a külső három fehér, a belső három pedig ultramarinkék.
Egy másik termesztett változat, a B. stricta var. rubro-cyanea vi­rágai mélykékek, köze­pük pedig piros színű. Egy-egy elágazó száron akár 10-20 virág is fej­lődhet.

  ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ      
 Ha valahol felfedezzük a növényt vagy a gumóját, vegyük meg. A gumók ne legyenek feketék, hi­szen ez penészgomba jelenlétére utal.
Élettartam: Az öreg gumók idővel elpusztul­nak, de szinte minden esetben fejlődnek sarjgumók.
Idény: Alapvetően tavasszal virágzik, de nyár végén is hozhat virágokat.
Gondozás: Tartása és gondozása nem nehéz.      

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedés:
A Babiana dél-afrikai gumós növény, amely kb. 20 cm-es, kardszerű, zöld leveleket és 20-30 cm magas, esetenként kimon­dottan elágazó virágszárat nevel.
Virág és illat:
A Babiana általában tavasszal virágzik, de ha a gumókat márciusban ültetjük el, a virágok nyár végén jelennek meg. A virágok merev száron helyezkednek el, a bim­bók egymás után, egye­sével vagy kettesével fej­lődnek ki. A virágoknak nincs illatuk. A Babiana virágainak színskálája a fehértől a rózsaszínes sárgáig, az ibolyakéken át egészen a vörösesbarnáig terjed.
Fény és hőmérséklet:
A növekedési időszakban a növény sok fényt igé­nyel. A 20 °C körüli hő­mérséklet az ideális szá­mára.
Öntözés és trágyázás:
Ha a gumókat októberben ültetjük el, a téli időszak­ban csak nagyon keveset kell öntöznünk a növényt. Ezután azonban kapjon bőségesen vizet és ezzel együtt tápoldatot is.
Ha a levelek kezdenek száradni, csökkentsük az öntözővíz mennyiségét.
Föld és átültetés:
A növény számára ideális földkeverék két rész kom­posztból, egy rész tőzegből és egy rész homokból áll. A gumók általában októ­berben kerülnek a földbe. Az ültetésnél gondoskod­junk megfelelő drénréteg­ről.
Nyesés, visszavágás: Nem kell visszavágni.
Környezet: A ritka, színpompás Babiana önmagában mutat a legszebben.

A Babiana szaporítása:
A gumókat októberben tegyük cserépbe. Egy 10 cm átmérőjű cserép­be 5-6 gumó kerüljön. Az ültetéshez használjunk előzőleg a sütőben sterili­zált földet, hogy a földben ne legyenek kártevők, csí­rák és baktériumok. Ezen­kívül fontos még, hogy a föld laza, porózus és jó víz­elvezetésű legyen. A gumó­kat fedjük be 5-6 cm vas­tagon földdel, és tegyük a cserepet hűvös helyre. Kezdetben a föld ne legyen túl nedves. Ez gondos ön­tözést és jó érzéket kíván. Ha megjelennek az első levelek, tegyük a cserepet világos, meleg helyre. Később a növénykék több vizet és tápoldatot is kap­hatnak.
A virágzási időszakban, vagyis egész nyáron, rend­szeresen öntözzük, és néha adjunk neki tápoldatot. Ha a levelek kezdenek száradni, csökkentsük az öntözővíz mennyiségét. A gumókat szedjük ki a földből, tisztítsuk meg, és helyezzük el őket száraz, hűvös helyen. Októberben újra ültessük el a gumókat. Ha azt szeretnénk, hogy a Babiana a nyár végén, ősz elején virágozzon, a gumó­kat elég márciusban elültet­nünk.
Fiatalítás:
A Babiana általában sok sarjgumót nevel, amelyeket az anyagumóról könnyen leválaszthatunk. Ezeket
mindjárt el is ültethetjük az eredeti cserépbe a még virágokat nevelő gumók mellé. Idővel a kisebb gu­mók egyre erőteljesebbek lesznek, a nagyok pedig visszafejlődnek.
A sarjgumóról való szapo­rítás türelmet igényel, mert általában három-négy évbe is beletelik, amíg a növény virágokat hoz, de csodála­tos látványuk kárpótol min­ket a várakozásért.
Szaporítás magról:
A vállalkozó kedvű szoba­kertészek a magról való szaporítással is megpró­bálkozhatnak. A magokat rögtön beérésük után ves­sük el könnyű földbe. Az öntözővíz mennyiségére és minőségére fordítsunk nagy figyelmet. Ha a sza­porításnak ezt a módját választjuk, az első virág­zásra akár öt évet is vár­nunk kell.

NÖVÉNYDOKTOR
A gumón megjelenő penészgomba a leg­rosszabb betegség, amely a Babianát megtámadhatja.
A gombaspórák tulaj­donképpen mindenütt megtalálhatók, mind­össze némi nedvesség­re és melegre van szük­ségük a fejlődéshez. Épp ezért fontos, hogy a gumókat száraz, hűvös helyen tároljuk. Ügyel­jünk arra is, hogy a gu­mók teljesen fagymentes helyet kapjanak. Fagyérzékeny.A mi klímánkon a Babiana csak a lakás­ban tartható, ugyanis nagyon érzékeny a hi­degre, és fagypont alatti hőmérséklet esetén azonnal tönkremegy. Az átteleltetési környezetre fordítsunk nagy figyelmet. A fekete gumókat kü­lönítsük el a többitől, mert ezek betegek. Gombaölő szeres keze­léssel ugyan még meg­menthetők, de jobb, ha megválunk tőlük.
Figyelem! A Babianát mindig reggel tusoljuk le, hogy a levelek estére megszáradhassanak. Ezzel a módszerrel meg­előzhetjük, hogy a pe­nészgomba elterjedjen a nedves leveleken.

Ehető gumók:
A nagy világosbarna, a krókuszéra emlékez­tető gumót hálószerű héj veszi körül.
A Babiana név a búr pávián szóból szárma­zik. A növény nevét onnan kapta, hogy a B. stricta var. rubro­cyanea változatnak erőtel­jes lila színű virágai vannak.
a Babiana gumója a páviánok között igazi csemegének számít, és nem átallják még a földből is kikaparni őket.
Ritka növény:
Ezt az érdekes növényt nálunk sajnos csak rit­kán lehet megvenni, és ha mégis, akkor leg­többször gumó formá­jában, amit a penész­gombák könnyen ellephetnek.

Amazonliliom (Eucharis x grandiflora)

Amazonliliom
Eucharis x grandiflora

Az amazonliliom csodálatosan szép fehér virágokat hoz. Levelei a gyöngyvirágéra hasonlítanak, de nagyobbak. Ezzel a cserepes nö­vénnyel egyelőre ritkán találkozhatunk a lakásokban.
Az amazonliliom és az amarillisz is a hagymás növények közé tartoznak. Gondozásuk is hasonló.
Az amazonliliom hazája Dél-Amerikában, ponto­sabban Kolumbiában és Ecuadorban van, ahol több faja is fellelhető. Szobanövényként első­sorban ezt a fajt tartják. Minden szárán 3-7 fehér, nárciszra emlékeztető, 6-7 cm átmérőjű virág nyílik.
A nárciszhoz hasonlóan az amazonliliom laza vi­rágleplében is található egy kisebb, enyhén be­vágott, zöldes árnyalatú „csupor". A virágok sa­játos illatot árasztanak.
Gyorsan virágzik Legjobb, ha a hagymá­kat ősszel (szeptember­október) vásároljuk meg. Gyakran előfordul, hogy a hagymákon már vá­sárláskor hosszú, zöld
hajtások láthatóak. Ha ezek friss zöld színűek és nedvtől duzzadnak, nyugodtan megvehetjük a hagymákat, amelyek hamarosan virágozni fognak. Nem egyszer megesik azonban, hogy helytelen tárolás vagy csomagolás miatt a haj­táscsúcsok letörnek. Az ilyen hagymát inkább ne vigyük haza. Nem sokkal a beültetés után a növényen megjelennek az első bimbók.
Virágzás után pihentetés:
Megfelelő gondozás mellett az amazon­liliom egy évben akár több alka­lommal is nyílhat.
A virágzási időszakok között azon­ban iktassunk be rövid nyugalmi periódusokat is, azaz néhány hétig tartsuk a növényt hű­vösebb helyen.
Minden száron három-hét, nárciszhoz hasonló virág nyílik.


TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
 Föld és átültetés:
Csak akkor ültessük át, ha feltétlenül szükséges. Használjunk jó vízáteresz­tő képességű földet.
 Öntözés és trágyázás:
  A föld legyen mindig enyhén nyirkos tapintású. Fontos ugyanakkor, hogy a felesleges vizet elvezes­sük, mert a növény nem szeret vízben állni. A vi­rágzási időszak végét kö­vetően csökkentsük az ön­tözővíz mennyiségét, de a föld ilyenkor sem szárad­hat ki. A magas páratarta­lom érdekében gyakran permetezzük. Trágyáznunk csak a virágzási és a növe­kedési időszakban kell.
 Méret és növekedés:
Az amazonliliom hagymá­ja meglehetősen vaskos. A kifejlett növény általá­ban 30-50 cm magas.
Virág és illat:
Kedvező helyen, megfele­lő gondozás esetén éven­te több alkalommal is nyíl­hat. A virágzás fő időszaka télen van, november és február között. A virágok kellemes illatúak.
Fény és hőmérséklet:
Tartsuk világos, de per­zselő napsütéstől védett helyen. Egész évben gondoskodjunk 20-25 °C-os hőmérsékletről.

Szaporítás:
Az amazonliliom magától sarjadzik. Apró oldalhagy­mákat képez, amelyeket akkor kell leválasztani, amikor legalább egy levél kifejlődött rajtuk.

A növényen fejlődő oldal­hagymákat átültetéskor óva­tosan válasszuk le, de csak azokat, amelyeken már leg­alább egy levél látható. Világos helyen, magas talp­hőmérsékleten a növények gyorsan fejlődnek. A sarj­hagymák földje is legyen porózus és jó vízáteresztő. Az új növények az első vi­rágzásig nem igényelnek nyugalmi időszakot.
Környezet:
Virágablakban vagy nö­vényházban fejlődik a leg­jobban. Vágott virágként is gyönyörű, menyasszo­nyi csokrok mutatós dísze.
   
ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ
 Amazonliliom-hagymát általában csak némi után­járással találhatunk az üzletekben. Válasszunk apró hagymát, amelyen már láthatók zöld hajtá­sok. A nárciszhagyma méretűek rövid idő alatt kivirágzanak.
Élettartam: Megfelelő gondozás mellett sok évig él.
Idény: Télen virágzik.
Gondozás: Kissé munka­igényes.
További nevek: Nagy­virágú örömke.

Az amazonliliom gondozása:
Az amazonliliom számára a legmegfelelőbb hely a zárt virágablak, ahol magas pára­tartalomról tudunk gondos­kodni. Itt különösen jól érzi magát más növények társa­ságában. Ha virágablakban vagy melegházi ágyásban néhány évig nem bolygatjuk, elszaporodik, és évente több­ször is dúsan fog virágozni.
Amazonliliomot természete­sen (nem túl kisméretű) cse­répben is tarthatunk az ab­lakpárkányon feltéve, hogy elég párás a levegő. A növényt gyakran perme­tezzük vízzel, de úgy, hogy a levelek estére megszárad­hassanak. Az is jó megoldás, ha a cserepet nedves kavicságyra állítjuk.

Őszi ültetés:
A hagymákat többnyire ősz-szel vásároljuk meg, amikor már általában láthatók új haj‑
tásaik. Akár cserépbe, akár ágyásba ültetjük, a föld le‑
gyen jó vízáteresztő képes­ségű. Az edénybe töltsünk először egy vastag réteg ho­mokot vagy kavicsot, majd tegyünk rá tőzegkorpából, komposztból és homokból vagy égetett agyaggolyóból álló keveréket. A hagymát ne fedje sok föld: a takaró­réteg ne legyen 5 cm-nél vastagabb.
A növekedési és a virágzási időszakban gyakran kever­jünk tápoldatot az öntöző­vízhez. Virágzás után azonban iktassunk be három-négy hetes nyugalmi időszakot: a növényt állítsuk hűvösebb helyre, öntözzük kevesebbet, és egyáltalán ne trágyázzuk

Mivel az amazonliliom jelleg­zetesen erdei növény, amely félárnyékban érzi magát a legjobban, ősszel és télen tarthatjuk a déli ablakban is, de tavasszal és nyáron keressünk számára más helyet.

NÖVÉNYDOKTOR
A többi szobanövényhez hasonlóan az amazonlili­omot is megtámadhatják néha kártevők vagy beteg­ségek. Ha ez megtörténik, törekedjünk arra, hogy ne csak a betegséget kezeljük, hanem annak okát is de­rítsük ki, hiszen gyakran a rossz helyválasztás vagy a nem megfelelő gondozás lehet a betegség oka.
Tripszek ugyan ritkán támadják meg tömegével a növényt, de már néhány kártevő is képes kiszívni a nedvet a sejtekből.
A szívás helyén később világos, ezüstösen csillogó foltok keletkeznek. Szaküz­letben kérjünk tanácsot és hatásos növényvédő szert.