2011. november 6., vasárnap

Begónia elatior-hibridek (Begonia Elatior-Hybride)

Begónia elatior-hibridek
Begonia Elatior-Hybride

A tetszetős külsejű begónia — egy kis szerencsével — egész évben virágzik. Nyáron kiültethetjük virágládába. Egy kis tisztításon, öntö­zésen és trágyázáson kívül egyéb gondoskodást nem igényel.
A szobai nevelésre szánt begóniafajták széles vá­lasztékából a begónia elatior-hibridek a legked­veltebbek. Az angol szár­mazású J. Veitch volt az, aki 1883-ban elsőként keresztezte a dél-ameri­kai gumós begóniákat a Kelet-Afrikából származó Begonia socotranával. Így jött létre az első ela­tior-hibrid, amelynek Veitch a `John Heal' ne­vet adta. A keresztezése­ket később más botani­kusok folytatták. Ennek köszönhető, hogy ma, bő száz év elmúltával az érdekes begóniafajták egész sorából választha­tunk.
Aphrodite egész évben
Számos begónia viseli nők, illetve istennők ne­vét. Az 'Aphrodite' név hallatán sokunkban fel­idéződnek a csodaszép, dupla rózsaszín virágok. Az elatior-hibridek a ke­resztezéseknek köszönhe­tik a karácsonyi és a gu­mós begóniára emlékez­tető tulajdonságaikat. Ezek a növények alacso­nyak, lágy szárúak, dús virágaik változatos ár­nyalatokban pompáznak, a pirostól kezdve a rózsa- színen keresztül egészen a fehérig.
A begónia virágai csak­nem egész évben nyíl­nak, és sokáig szépek
maradnak. Egyes fajták telt szirmú, mások egy­szerű virágokat hoznak. Ez utóbbiak a karácsonyi begóniára hasonlítanak, ám virágaik nagyobbak. Szinte valamennyi hibrid alsó levelei pajzs alakú­ak, a felső levelek ezzel szemben kisebbek, és szív formájúak.
Mini változatban is
A begóniák között van egy törpe fajta is, amely fele akkora, mint a be­gónia elatior. Apró, ke­cses virágai csaknem mindig egyszerűek. A legkülönfélébb színár­nyalatokban kapható mini begóniák az ablak­párkány elragadó díszei.


ÖTLETEK A VÁSÁRLÁSHOZ
Válasszunk élénk zöld színű, virágos, bimbós növényt, melyen sérülés nem észlelhető.
Élettartam: Noha az elatior-hibrid több évig él, sokan egyszer virágzó növényként kezelik és el­dobják, miután elvirágzott.
Idény: A telt szirmú fajtá­kat februártól októberig, mini begóniát egész évben, Schwabenland-hibrideket rendszerint decembertől márciusig vásárolhatunk.
Gondozás: A begónia gondozása egyszerű, ha elegendő friss levegőt biztosítunk számára.

TANÁCSOK DIÓHÉJBAN
Méret és növekedés:
Zömök, dús felépítésű nö­vény. Az idősebb példá­nyok hajtáscsúcsait csípjük le, hogy ne nőjenek túl magasra. A növény mérete 15 cm (mini begónia) és 30-40 cm között változik.
Virág és illat:
A begónia virágai lehet­nek egyszerűek vagy telt szirmúak. Illatuk nincs, színük széles skálán mo­zog. Az elatior-hibridek többnyire egész évben virágoznak.
Fény és hőmérséklet:
Az elatior-hibridek sok fényt igényelnek, de a közvetlen napsütést nem viselik el. 21 °C fölött a bimbók lehullhatnak. Télen a hőmérséklet ne emelkedjen 15-18 °C fö­lé. Rendszeres szellőztetés­sel óvjuk a lisztharmattól.
Öntözés és trágyázás:
A föld legyen mindig nedves, de soha ne vizes. Lágy, szobahőmérsékletű vizet használjunk, mert a begónia nem tűri a me­szet. A növekedés idősza­kában hetente egyszer trágyázzuk.
Föld és átültetés:
A nagyobb méretű fajtákat évente többször ültessük át, mert szűk cserépben könnyebben megbeteg­szik a növény. Megfelelő a műanyag cserép és a kevés tőzeggel elkevert ál­talános virágföld.
Nyesés, visszavágás:   
Az elvirágzott begóniát vágjuk vissza. Az újabb vi­rágzás előtt több alkalom­mal csípjük le a hajtás­csúcsokat, hogy a növény jobban bokrosodjon.
Szaporítás:
A begóniát egyszerű szaporítani. Hajtásdugvánnyal szapo­rítsuk, a levéldugványok kevésbé felelnek meg a célnak.
Vágjunk dugványokat:
A legszebb begóniákat hajtás­dugványokból nevelhetjük, de levéldugványokat is hasz­nálhatunk erre a célra. Bár a dugványok egész évben gyö­keresednek, a szaporításra mégis legjobb közvetlenül virágzás után sort keríteni.
Négy hónap a virágzásig:
A körülbelül 8 cm hosszú haj­tásdugványokat közvetlenül a levél alatt vágjuk le, majd távolítsuk el a legalsó levél­párt. A dugványok akár víz­ben is meggyökeresednek,
de jobb, ha homok-tőzeg-föld keveréket használunk. Gon­doskodjunk a szokásosnál valamivel magasabb hőmér­sékletről. Napsütés ellen mű­anyag fóliával védhetjük a növényeket, a föld ne legyen túlságosan nedves, mert könnyen fennáll a rothadás veszélye. A meggyökerese­dett növényeket ültessük 11-12 cm átmérőjű cserépbe. A bokrosodást elősegíthetjük, ha többször egymás után lecsípjük a hajtáscsúcsokat.
Vigyázzunk az átültetésnél:
A többi begóniafajtához ha­sonlóan az elatior-hibridek is törékeny növények. Húsos, nedvdús részeik legapróbb sérülése is rothadásos fertő­zést idézhet elő - a leggyak­rabban lisztharmatot. Bán­junk tehát óvatosan a begó­niával, különösen átültetéskor. A cserép aljára tegyünk egy réteg nedves tőzeget vagy virágföld-tőzeg keveréket, és helyezzük rá a növényt. A földlabda köré lazán tölt­sünk virágföldet, úgy, hogy minden gyökeret befedjen, de ne nyomkodjuk le túl erősen. Ezután állítsuk a be­góniát árnyékos helyre, és néhány napig ne öntözzük.



NÖVÉNYDOKTOR
A barna levélfoltok perzselés nyomai. Ez ak­kor következik be, ha a nedves leveleket napsütés érte.
A sárga, lankadt le­velek azt jelzik, hogy a növényt túl hűvös helyen, túl nedvesen tartjuk. Tegyük melegebb helyre.
 Ha lágy, fehér részek láthatók a leveleken, liszt­harmattal van dolgunk. Idejében távolítsuk el a beteg leveleket. Amennyiben újra megje­lenik a lisztharmat, el kell dobnunk a növényt.
A takácsatkák a leve­lek fonákján jelennek meg, és apró pontoknak látsza­nak. Súlyos esetben meg kell válnunk a növénytől, enyhébb esetben különít­sük el, és kezeljük megfe­lelő növényvédő szerrel.
A levéltetvek elsősor­ban a szabadban tartott begóniák levelének fonák­ján fordulnak elő. Perme­tezzük rovarirtó szerrel.

.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése